Volt két szemem, volt édes párom,
két szememben fürdött az édes párom.
Volt két fülem, volt édes párom,
két fülemben dongott az édes párom.
Volt két kezem, volt édes párom,
kezem közé dermedt, egyszál virágom.
Volt egy világ, lett íme három:
a "nem tudom", "nem érzem", "nem kívánom".
a "nem tudom", "nem érzem", "nem kívánom".
Sokféle volt... egynek se látom,
záporként zuhog a színtelen álom.
Mennyit sírtam! volt édes párom!
Ki érti, miért folyatják jajgatásom?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése