Inspiration

Dance

Ezernyi szerelem létezik, ezernyi szenvedélyben megtalálhatjuk magunkat.
Táncolok, hogy ne halljam a valóságot... hogy gondolatban elutazhassak egy másik földrészre, ahol teljesen más emberrekkel táncolhatok a forró levegővel teli utcákon. Mikor elindul a zene, más ember lehetek, átváltozhatak egy órára valaki mássá, aki soha nem lehetek a valóságban. Szenvedélyes táncossá, aki olyan mint a forró vérű latinok, akinek a tánc maga a legkomplyabb érzelemkifejezés.
Ilyen a szenvedély, ilyen a tánc nekem. Végre megtaláltam önmagamban ezt az érzést, amit senki sem vehet el tőlem, ami soha sem múlandó.

Végtelenségben

I've got my love...

from: www.weheartit.com

Az én Balatonom

A szívem egy darabja rejtezik ott, a végtelen vízben. Almazöld ölelése elringat, s szememet a kék ég is elcsalja... csillogó vize régóta vigasz a fájó szívemnek... most is elárasztotta az egész létem, kimosta a dühöt és a fájdalmat. Most csak a szépség van. 

A valóságban csak egyetlen szép és örök dolog van, amely nem keserűséggel tölti el az embert időközönként. Teljes, végtelen és kifürkészhetetlen... alig lehet megfejteni, hogyan lehetett létrehozni olyan gyönyörűséget, mely az egész lényében ott van. S az ember csak bántja, pusztítja és kizsákmányolja... pedig tudhatná, hogy ilyet soha sem lesz képes alkotni... 

Köszönöm neked Istenem a Természetet...

~Inspirációk

Ő, én és a Béemwé... szabadság...

Egyszerű, de nagyszerű. Vörös, mint a szenvedély, s mégis ruhája finom, mint a selyem, nem hivalkodó. Lágyan leng a szélben, mint a leghajlékonyabb fiatal nő... s mosolyog, bárhol legyen is... a széles, végtelen mezőn, vagy a legelhagyatottabb út mellett állva, bámulva a sok fura embert...

Valami sohasem múlik el...

Halálian színes...

Egy régi kép

A múlt nem mindig sötét és kusza. Vannak olyan hihetetlenül színes és egyedi pillanatai, amikről néha nagyon is megfeledkezünk. Csak fájdalommal és gyötrődéssel tekintünk vissza... pedig nem szabadna. A volt ott rejti magába a sok-sok nevetést, az akkori újdonságot, és az akkori boldogságot. Az utazásokat, és a felfedezéseket. Mindent, ami ma már a kapcsolatok alapja. Az emlékek vára...

Inspiráció

Barátság.
A kapcsolat, aminek az "örökké" szó vajmi kevés. Szeretet, bizalom és hűség komoly összefonósáda ez... semmihez sem hasonlítható. Talán még a szerelemmel is képes vetekedni. Ő nem kevélykedik, nem igyekszik minden agysejtbe befurakodni. Ő csak két lábbal áll az ember életének talaján és biztosítja a hátteret, az energiát, ami nélkülözhetetlen akkor, mikor már semmi sem maradt a sok felépített várból...

Magány vagy egyediség?

A kettő ma már párban jár. Túlzottan megszerették a másikat, s gyarló, emberi módon nem engedik el egymás kezét. A magány csak akkor élvezhető, ha közben az ember tudja, azért vállalja ezt a szenvedést, hogy közelebb kerülhessen a legbensőbb forrásaihoz. Önmagában, céltalanul csak pusztít. Az egyediség pedig a leglátványosabb dolog, amire egy halandó, hétköznapi ember törekedhet... s ha túl jól csinálja, a tömeg elhagyja. Ezzel célt ér, de értéket veszít...