2013. február 2., szombat

Fényhozó és Színkereső


Az angyal

Nem olyan, mint a nagy, fehér szárnyakkal és finom arccal rendelkező képzeletbeli lények… még a barokkos, pufi, kisbaba freskókhoz sem hasonlít…
Nem tudom, mi lehet ő. Látomás, fantazmagónia a mi találkozásunk. Mindig akkor jelenik meg, mikor már összetörték a szívem. Hozza a vigasztaló szavakból álló seprűt, amivel megtisztítja a démonoktól elsötétült szívet.
Azt hajtogattam neki, hogy te vagy Lightbringer… mint egy buta gyerek, aki a múltba, a mesékbe kapaszkodik… abba a világba, ami fiatalként még olyan vigasztaló volt. Nevetséges a gondolat, hogy küzdhet értem a Jó és a Rossz… végül csak a Jó vette ki a részét a harcból… de neki mindig egy hálátlan feladat jutott: a romok, a szívszilánkok eltakarítása.
Nem hittem volna, hogy létezhet olyan, aki képes megmenteni engem. Mindig én vagyok a védőháló, de én kötél nélkül repülök át a szakadékon… vagyis… talán egy láthatatlan kis madzag még hozzám van kötve…
Az álmaimban megbújnak a legkülönlegesebb emberek. Az agyam minden éjszaka előhívja őket, hozzájuk kiált segítségért.
Nem tudom, hogy józanul hiszek-e még az angyalokban, vagy a megmentő erőben. Ha eufóriába kerülök, ha kétségbeesem és már a racionális viselkedés sem véd, akkor a gyermeki hit hirtelen fellángol poraiból és megint élni kezdem a mesét. Nem tudok már csak mosolyogni a tényen, hogy mikbe kapaszkodtam régen… a racionalitás gúnyol, űz engem. Nem hagyja, hogy más erőkben higgyek. Azt ordítja, hogy csak magamra számíthatok… csak magamban bízhatok. Nincs ember, akinek megint odaadnám az életem és a szívem. De tegnap mégis feltörtek az emlékek… a gúzsba kötött fájdalom… az elnémított szív… a szilánkok, amik falként őrzik azt a némán dobogó lelket. A védekezés fog talán megfojtani, de nem akarok visszatérni a keserű, beteljesületlen, vérző soraimhoz, mondataimhoz. Erős akarok lenni… olyan erős, mint mikor valakit, őt úgy szerettem, hogy megmenthettem…

Nem vagyunk már gyerekek. Nem élünk már álomvilágokban, csak az inspirációink és a jövőnk nyújthat menedéket. És talán… létezik olyan ember, aki valóban védőhálót nyújt önzetlenül…

Ajánlás: A Fényhozónak

Geisterfahrer.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése