Sok érzés ücsörgött
fáradt, meggörnyedt vállán. Ott volt a kétely, a félelem, de a szerelem apró
lángocskája és a remény is. Félelmetes vízióvá válik olykor ez a csendes
elmélkedés… néha szét akarják szaggatni egymást az ellentétes erők. Befurakodik
egy ismeretlen, bénító érzés is. Sárga ködbe burkolódzik, csak épp hogy meg-megcsillan
az emberi szemekben. Apró köhintések és szájrángatások kísérik. S mikor már
teljesen körbevett mindent, elhalnak szépen a mosolyok, és a kedves együttérzés
is.
Az irigység a barátság
egyik megrontója, a barátság egyik fő próbára tevője. A társ kiáll a rosszban,
de mi történik, amikor a másik az élettől jóval nagyobb adagban kapja a
győzelmet? Akkor is képes ugyanolyan erősen szorítani barátja kezét? A
feltétlen szeretet pajzsa talán ezt is kiállja…
A szerelem elvándorol,
majd újra visszatér, de a barátság végig ott marad… szakaszokra bomlik,
kísértésbe esik, végül pedig erős bástyaként emelkedik ki a valóságból. Az
igazi harmóniához kell mindkettő, habár akkor már a tökéletesség felé ívelne a
lélek boldogsága, az pedig már nem a valóság tartománya. Mindig kell valami
idegen, kicsit fojtogató érzés, hogy ellensúlyozza a tömény édességet… mint
mikor elvonul a tél. A reggelek csábítók, napsütésben úsznak, de a szél még
mindig szívettépően süvít… minden válasz ott rejlik a természetben…
Geisterfahrer.
U.I.: Kedves Szív!
Ne félj szeretni! Csak
azt kérem tőled, hogy emlékezz jól minden egyes percre, amit megélsz, emlékezz
minden egyes szóra, amit a gyerekcipőben tipegő szerelem a füledbe suttog!
Nevess, amíg csak tudsz, és ne zárkózz el. Lehet, hogy amit most kapsz, az
örökre elkísér… de ha csak egy fejezet lesz, akkor is becsüld meg, ne tagadd
meg.
Hamarosan elkap az
érzés, és a valóság leveti dacos álarcát. A boldogság lesz az egyetlen
vezérlőerő… szeress, de tedd meg a racionális gondolkodást segítővé… ő
garantálhatja a kitartást és a helyes döntéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése