Jéghallghatás

"Emlékszel még rám? Szerettél valaha? Voltál valaha őszinte hozzám? Szerettelek igazán, vagy csak a múlt túl sötét még bennem...? Miért teszek fel most ilyen kérdéseket? Miért képzelem el tengernyi alkalommal, hogy meglátom vörös-zöld szellemed a megkopott vasúti sínek mellet? Kik voltunk? Ki voltam... Mi lettem? Meg sem ismernél... Komoly lettem, önfegyelmet tanultam. Már nem zavar, ha nem keresnek... Már nem érdekel, hogy szeretnek-e. Kényelmes még a magány, zárt szobájába makacsul ül a sarokban és nem engedi be a vadul kopogtató szerelmet. Tudod őneki nincsenek kudarcai, ő felnőtt férfi, mindent megkap, amit akar. Szinte ijesztő... Ha közelebb mennék, félek megint elnyelne, magába szívna ez a hatalmas érzés... Ellentartok, mint egy idióta menekült. Miattad, mert bántottál, pedig kitártam a szívem. Szilánkjai között most egy új érzés táncol... Hevesen lépked, bátor, magabiztos. Nem bánja, hogy ez a tánctere, hisz nem ismeri még a veszélyt...
Kell a győzelembe burkolt titkos bosszú... Nyernem kell, hogy a végső darabot végre felépíthessem. Nem hagyom, hogy egy férfiszívé legyen az egyedüli hatalom, győzelem és uralom..."

Geisterfahrer