"Nem kell a világ nálad nélkül..."

Réges-rég nem volt ilyen napom. Kétségbeesés, gyötrődés, és hihetetlen mély fájdalom. Mintha csak visszautaztam volna az időben és azt a lány látnám, akinek minden idege, érzelme megfeszülve várja már a hétvégét, hogy hadd könnyíthessen végre a szívén.

Nem kívánok ilyet egyetlen szerelmes embernek sem. A kínt, a tudatot, hogy aki a világot jelenti, lehet, hogy hamarosan eltűnik az életedből… soha ekkora fájdalom még nem nehezedett rám…

De tanultam valami nagyon fontosat. Ez a gyötrődés, bizonytalanság tisztára mosta a haraggal, gyűlölettel teli szívemet, és megnyugtatta a csapongó személyiségemet. Rájöttem, hogy akit mindennél jobban szerettem, annak kellett elviselnie a fájdalmaimmal járó mellékhatásokat. Bebeszéltem magamnak, hogy nem tudom ki vagyok, és hogy világmegrengető, drámai jelenetek folynak le bennem. Ugyan, ekkora butaságot! Most… ebben a pillanatban van olyan helyzet éppen, amiben mindent elveszíthetek. Eddig nem is láttam, mim volt… hadd mutassam meg neked, Attila, kibe szerettél bele…

Szerelem, ami kedvesen, játékosan bekúszott az életembe. Olyan biztonságot, szeretetet és melegséget magával hozva, amiről nem is hittem, hogy létezhet.

Emlékeket, amiket mélyen őrzök magamban. A reggeleket, amikor melletted ébredtem fel, a pillanatokat, amikor felvidítottál, és amikor kimondtad, hogy szeretsz.

Hiba volt bizonygatni, hogy megváltozom, vagy visszaváltozom. Neked arra a lányra van szükséged, akit megismertél… én a mai nap folyamán megtaláltam őt. Itt van, itt él bennem… felesleges magyarázkodnom, hogy miért tűnt el, magam sem tudom… talán bántotta már a világ mocska, és teljesen eltévedt az élet útvesztőjében... De most itt van… itt vagyok… kereslek, keresem benned az apró pici lángocskát, ami még azt jelzi, hogy képes vagy újrakezdeni.

Sok ilyen volt már, tudom… de most megijedtem, nem félek ezt bevallani. Mindenki megérdemel egy utolsó esélyt, főleg, ha belátja a bűnét, és visszatalál önmagához. A szeretetem már egy egészséges, mérsékletes mederben folyik... jegyezd meg, mindig a szívemben a helyed...

”Ha kell, zuhanó lángok között varázslom majd át magam, de mégis visszatérek…”

Keresd meg, mit írtam neked…
„A szeretet mindent eltűr, mindent elhisz,

Mindent remél, mindent elvisel…”