Touch too much

Egy jó tanács kapcsolatokhoz. Tanuld meg, hogy vannak dolgok, amiket soha sem leszel képes felülszárnyalni az imádott szerető életében: a mama sütijét, a legjobb barátját és a szenvedélyét, amit olyan nagy hévvel űz…

Az élményanyag, amit átáramlik az elmémen, a szívemen, a testemen az felemészthetetlen… elmúlt pillanatok éles emléke, kimondott szavak csengése… és a bűn, a fájdalom szúrása. Rengeteg kép, érzelem, arc táncol most bennem. A napok rohannak és vele együtt változik az örök világ is… tegnap még egyedül tévelyegtem a sötétben, ma pedig szépen, tudatosan építem fel magam és védekezem a valóság tőrei ellen…

Nem is kell mérlegelnem már… tudom, mi változtatott meg olyan helyen, ahol senki sem látja. Ez egy fontos és mély érzelmi pont bennem… félek, ezt senki sem fogja már látni… senki sem fogja elhinni, hogy igyekszem…

Amikor elkezdtem szeretni a szívem még csak gyermeki kiscipőben járt… boldogan tekintett a világba, semmi sem lehetett eléggé fájdalmas. Az életnek van egy gonosz tulajdonsága… minden jónak véget vet… így történt ez velem is… fél év után valami megváltozott. Az érzelmek óriási ruhákat öltöttek magukra, és a szenvedély engem különösen megperzselt, sőt megégetett. Eddig képtelen voltam ennek a megfékezésére. A saját kételkedésem és bizalmatlanságom tüskés csapdájába zuhantam… soha senkinek nem kívánom ezt az állapotot. Soha ne panaszkodj, ha szerelmes vagy… a normális ember talán nem is teszi… én megtettem, és borzasztóan nagyot zuhantam. 3 nap… 3 nap bizonytalanság, magány és félelem. Olyan volt, mintha vártam volna a szívem meggyilkolásának pillanatát… gyerekes és kicsinyes módon rettegtem… a semmitől. A megbocsátás határtalan, és az isteni irgalom ott lakozik a legtöbb emberben, főleg abban, aki őszintén és emberséges módon szeret. Megbocsátottak nekem. S ami ezután jött… az talán a saját magam megbüntetése volt… állandó bűntudat, hálálkodás, sírás és minden, ami elveszi az ember maradék önbecsülését is.

Sokszor visszatekintettem már magamra, és folyton oda lyukadtam ki, hogy az ember önmaga iránti szeretete mennyire lecsökken, ha szerelmes lesz... szinte nevetséges, de máig nem tudom, hogy most álmodom-e, vagy tényleg el kellene kezdenem hinni a szerelemben…

G.