2014. augusztus 10., vasárnap

American life


Most olyan, mintha a valóság felett lebegnék. Hallom, látom az emberek szenvedéseit, de ez feketeség képtelen belefolyni az én ezerszínű világomba.
Az egész testemben szétterjed egy különleges érzés. Eufória, boldogság, szerelem, izgalom és hihetetlen sok pozitív energia. Régen történt már velem olyan, ami igazán megindított volna, vagy legalábbis ekkora hangulatjavulást eredményezett volna…

Az ember újra és újra szerelembe esik, megismer valakit, az pedig bemutatja a világát. Így kerültem én a férfiak szenvedélyeinek vonzáskörébe. Motoroztam, hajóztam és vezettem… ha az elmúlt éveimre visszanézek, a sikereim után ez az első, amit igazán becsülök az életemben... ez segít az összetört szív gondolatát elmosni és helyette inkább a rengeteg élményre fókuszálni. Habár vége lett, hihetetlen helyeken jártam, mindenféle szemszögből láthattam ezt a világot.

S most mégis megleltem a helyem. Sem hajó, sem motor nem volt képes a biztonság érzését megadni. Most egy életérzés vonzáskörébe kerültem… különleges érzés lebeg felettem, ami nem ereszt el. Most minden szürkének és unalmasnak tűnik, ami nem a „mi világunkból” való. Talán ez hiányzott nekem… a sok attitűd helyett, most végre valami rendkívüli erővel bíró életérzés motivál.
Nem a szépség, vagy az ész kelt az emberben önbizalmat. Az már rég rossz. Egy csipetnyi különlegesség és valahová tartozás adja az egészséges, magunkba vetett hitet…



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése